Fotó: Zsirai Tibor

"savanyú nyál zsörtölődik nyelvemen - ajkam szikkadt pokol
a forró lélek köddé illan s cserepessé csügged a száj
a rongy lélek gesztenyeburkot növeszt - már senkit sem okol
hiszen elérte a bágyadtan nevető nyárvégi aszály"
(Hanga: aszály)

Fotó: Gehring János

Fotó: Sóvágó Imre

"lennék én lobogva hasadó zászló selyme
ha téged takarna az a sikoltó kelme
lennék háztető mögé bújt napcsepp-zuhatag
ha téged csókolnának a hunyó sugarak
lennék én járda megkopottan síró álma
ha a békésen ringó lépted rajta járna
lennék rég bezárt kapu berozsdált retesze
lennék minden
vagy a semmi

és
te
leszel-e"
(Hanga: hunyó)

Fotó: Niksz Gyula

"Mellkasod ziháló parazsára hajtom le fejem, s hallgatom
a benn fel-feldübörgő akarást. Elmém feszülve figyel rád.
Lélegzem fojtó citrus-illatod, s kihűlt kávém az asztalon
ijedten figyel, félretéve, mint sebtében levedlett ruhád."

(Hanga: levedlett)