Fotó: Gehring János
"Éjjeli álmom kísért - állok egy gomolygó köd szőtte hídon
és senki sincs, ki menedéket adna. Mint űzött vad, menekül
előlem élő s holt, csobogó szavakkal hiába is hívom...
s tudom, a hídon kongó léptekkel úgy kelek majd át - egyedül."
(Hanga: híd)
és senki sincs, ki menedéket adna. Mint űzött vad, menekül
előlem élő s holt, csobogó szavakkal hiába is hívom...
s tudom, a hídon kongó léptekkel úgy kelek majd át - egyedül."
(Hanga: híd)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.